2010. augusztus 22., vasárnap

Sok zöldség - nem csak vegáknak!

Szén-dioxid kibocsátás? Autók, gyárak, cigaretta- vágnánk rá rögtön. Ki az, aki a húsipart is felelőssé tenné a környezetszennyezés miatt? Nos, egy finom pörkölt vagy egy dupla sajtburger után nehezen vonjuk kérdőre ezt a hatalmas iparágat. Vajon akkor is bűntudat nélkül majszolnánk a Burger King legújabb tűzön grillezett szendvicsét, ha tudnánk az elkészítés előzményeit és következményeit is? Lássuk!
Ősidők óta…
Nem hivatkozhatunk arra, hogy már ősi felmenőink étrendje is mamutból és egyéb állatokból állt. A hús ünnepi, illetve jutalomfalatként került terítékre egészen sokáig. Régen a vadászok tisztelték az elejtett vadakat és csak szükség esetén öltek. Később a vadászat sportággá vált, de a legfőbb ok még így is az étkezés volt, azonban sokszor a hétköznapi étrend még a módosabbak emberek esetében sem tartalmazott húst. A szegényebb réteg számára ez nehezen elérhető különlegességnek számított. Ma a húsfélék beszerzése nem kerül nagy erőfeszítésbe, vagy pénzbe, szinte minden nap van hús az ételünkben.
A legtöbb vegetáriánus két ok miatt mond le a hús „örömeitől”. Az egyik a levágandó állatok embertelen körülmények közti tartása, bár ez sok embert nem hat meg. A szén-dioxid kibocsátásról és az ijesztő mennyiségű vízfelhasználásról már kevesebben tudnak, de a tények meggyőzőek…
Egy kiló búza termesztéséhez kb. 200 liter víz kell. Egy kiló hús ennek közel százszorosát követeli meg, kb. 18 000 litert. Egy finom hamburgerpogácsának előállításához annyi vizet használnak fel, amiből 40-szer le tudnánk zuhanyozni. A Water Works Association becslései szerint 10 kiló marhahús előállításához szükséges vízmennyiség körülbelül megegyezik egy teljes család egyéves vízellátásával. Hihetetlen, igaz? A közvetlen szennyezésre terelve a szót, nagyüzemek beborítják a földeket a tőlük származó koncentrált trágyával, azonban ez a mennyiség már nincsen jó hatással a talajra, ugyanis az ürülék ellenőrizetlenül kerül vissza vizeinkbe. Az ebben található nehézfémek és a növekedési hormonok, az antibiotikumok így akadálytalanul áramolhatnak. A kadmium, a cink, az arzén és a réz ugyanis növekedést elősegítő anyagok, amelyek a nitrátokkal együtt tönkreteszik a termőtalajt, gátolják a vízi élőlények természetes szaporodását, fokozzák az algavirágzást, ami a tengeri élet megfojtásához vezet, nem utolsó sorban pedig az ivóvíz által egyenesen szervezetünkbe kerül. Ha ez még nem lenne elég, a világ összes vágómarhája százharmincszor annyi ürüléket termel évente, mint a bolygó teljes emberi lakossága. Egy 2006-os ENSZ-jelentés szerint a húsipar nagyobb üvegházhatás-kibocsátásért tehető felelőssé, mint a világ összes autója, kamionja, repülőgépe és hajója.
Meglepő, hogy bolygónkon ilyen sebeket ejt a húsfogyasztás.
Hogyan tégy ellene?
Az európai ember átlagosan 40 kg sertéshúst, 11 kg szárnyashúst és 8,5 kg borjúhúst eszik meg évente. Az emberek ugyanitt naponta így kb. 170 gramm húst esznek meg. Egy számítás szerint, ha nem akarjuk, hogy 40 év múlva a bolygónkat feleméssze a szén-dioxid, ezt a mennyiséget 90g-ra kéne csökkenteni. Ez nem nehéz, és főleg nem extra feladat, ugyanis a felnőtt szervezetnek 10 dkg-nál több húsra nincsen szüksége naponta. A húsevés csökkentésével nagy változást lehetne elérni belátható időn belül a CO2-kibocsátás terén. A belgák hetente húshagyó keddet tartanak, amivel azt érik el, hogy aznap olyan, mintha 18000 autóval kevesebb közlekedne az útjaikon.
Hogyan legyél gondolkozó fogyasztó?
A farmgazdálkodás lehetővé teszi, hogy hagyományos módon, kapirgálva, vagy a földet túrva nevelkedjenek az állatok. Ez azonban nem egyenlő a biogazdálkodással, ahol az állatok csak természetes eredetű takarmányt kapnak, azonban nem garantált, hogy klasszikus módon tartják őket. A legjobb megoldás a kettő kombinációja, de ha erre nincs lehetőségünk, nagyságrendileg a farmgazdálkodás az emberségesebb.
A vegetarianizmust manapság divat átvenni, azonban étrendünket csak saját meggondolásunkból változtassuk meg. A vegetáriánus étrend által étkezők szervezete nem gyengébb, ugyanis minden szükséges tápanyagot bevihetünk húsfogyasztás nélkül is. További érv a vegetarianizmus mellett, hogy a kiadós étkezések után sem lesz „szétpukkadok” érzésünk. :) A vegetarianizmus fajtái:
1. Szigorú vegetáriánus / vegán étrend: A vegetarianizmust következetesebben megvalósító gyakorlat. A vegánok nem fogyasztanak és lehetőség szerint az élet más területein sem használnak olyan termékeket, amely az állatoknak fájdalmat, szenvedést és halált okoz, így se megölt állatok húsát, se állatoktól elvett tejet, tojást és méhészeti termékeket sem fogyasztanak, továbbá kerülik az állatokon kísérletezett kozmetikumokat, vegyszereket, állati eredetű ruhaanyagokat (bőr, szőrme, gyapjú, toll) stb
2. Ovo-vegetáriánus: Hústerméket nem, de tojást fogyaszt.
3. Lakto-vegetáriánus: Húst, tojást nem, de tejtermékeket fogyaszt.
4. Ovo-lakto vegetáriánus: Csak a húsételeket nem fogyasztja, tejterméket, tojást és egyéb állati eredetű termékeket (pl. méz) igen.
5. Szemivegetáriánus: Csirkehúst és halat alkalmanként, továbbá a tejterméket, tojást fogyaszt.
Hogyan legyél öko-húsevő?
1. Kövesd a húsfogyasztást csökkentő mozgalmakat, pl. Paul McCartney húsmentes hétfőjét.
2. Csatlakozz a munkahét-vegetáriánusokhoz, akik csak hétvégén esznek húst!
3. Tájékoztasd a lehető legtöbb embert erről a problémáról.
4. Ha már hús, legyen természetes – válaszd a szabadon tartott állatok termékeit!
5. Virsli, felvágott és készételek helyett egyél inkább frissensülteket – a frissen sütött sertéshús elkészítése például négyszer kevesebb szén-dioxidba kerül, mint a hamburgerpogácsáé, emellett sokkal finomabb is. :)